Egy medika az Államokban: Így élünk mi

Felkelünk,reggeli, elmegyünk a dolgozóba, aztán délután négy-öt ( Kittka Bálint mostanság este 7-fél8) körül hazaszállingózunk. Közös vacsi, aztán email az otthoniaknak. Eltelik az este. Az ember azt hinné, unalmas itt az élet, Buffalóban. Pedig dehogy! Feltaláljuk mi magunkat.

Olvasok a kis parkban a házunk előtt.

A minap Örs közreműködésével ügyesen bejutottunk egy „konferenciára”, sör-virsli evés lett a vége. Persze öltönyben. Neki köszönhető, hogy eljutottunk a keddi „egyet fizet, kettőt kap” sörakciót hirdető vendéglátóipari egységbe is. No de ne higgye azt a kedves Olvasó, hogy sört sörre halmozunk! Veszünk narancslevet is, néhaJ

Csinos

Szombatra meghívást kaptunk Zsuzsa néniékhez, ők egy magyar házaspár, Buffalo külvárosában, Amherstben élnek. Ezt úgy képzeljük el, mint a Lila Akác közt a Született feleségekben. Szép emeletes házak, rendezett-manikűrollóval nyírt pázsittal, az évszakhoz illő halloweeni tökökkel a bejárat előtt. Magyar buli volt, Zsuzsa néniék bográcsban főzték a gulyást, ipari mennyiségű sütemény gyűlt össze, voltunk vagy harmincan, de nem fogyott el, úgyhogy kaptunk elvitelre is. Még ma is azt vacsoráztuk…Nagy többségben közgazdász ösztöndíjasok voltak jelen, illetve mi, és a Mechtler-testvérpár, családostul. Nemzetközi társaság, némi magyar vonatkozással. Nagyon kedves volt mindenki.

Magyar mamától, nigériai papától - ő Obi

Stadler Istvánnal - vele még találkozunk Floridában

Szombat este még tettünk egy tiszteletkört biciklivel a közeli Delaware-parkban. Ide gyűlnek az emberek jóidőtájt, például egy ilyen napsütéses őszi hétvégén. Elkerekeztünk az állatkert mellett is, csak egyféle állatot láttunk így a kerítésen át, ki lehet találni. Naná, buffalo-tJ Megtaláltam a japán kertet, mert az kell minden városba, legalább egy. Nagyon helyes! A parkban fociznak, baseballoznak, kosaraznak, piknikeznek az emberek. A lehullott leveleket meg fújja a szél a futók arcába. Hiába, beszökött az Ősz. Reméljük hosszú lesz és száraz.